The Development of Legal Institutions Related to Primary Elections in Hungary

Rixer, Ádám

Abstract

Primary elections are a new element in the ‘periodical table’ of Hungarian politics and were already used for the selection candidates in some instances in 2019. In preparation for the upcoming parliamentary elections in 2022, a cooperation scheme is taking shape among opposition parties, involving all currently decisive players on that political side. Entailing a scope broader than ever before, this cooperation also involves the organisation of primary elections for selecting the candidate for the Prime Minister and the candidates in single-member constituencies. The primaries are organised by the six opposition parties running together in the 2022 Hungarian parliamentary election. If held, it would be the first countrywide primary election in Hungary. This study looks beyond the specific solutions that may be applied in relation to the upcoming primaries. It provides a working definition of the term itself, briefly reviews the international and Hungarian antecedents of primaries, also outlining the reasons why this solution came to the fore in Hungary. Then the study sets out to predict the ‘evolutionary trajectory’ along which primary elections will become institutionalised here, spelling out the potential phases of development. In the latter context, this paper touches on the private law and public law implications of primaries and raises a scenario in which government parties also begin to apply this new political tool.

Keywords

opposition (1)primary (1)private law (1)public law (1)Hungary (5)2022 Hungarian parliamentary election (1)

References

Bogdanor V. (ed.), Politikatudományi enciklopédia, Budapest 2001. [Google Scholar]
Bíró Gy., Szerződéstípusok – a dare alaptípus az új Ptk-ban, “Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica” 2000, 1, pp. 39–49. [Google Scholar]
European Green Party Kicks Off ‘Open Primary’ for EU Elections, 9.06.2013, http://www.euractiv.com (access: 12.11.2020). [Google Scholar]
Gyáni G., A történelem mint emlék(mű), Budapest 2016. [Google Scholar]
Heller Á., Előválasztás Amerikában, “Mozgó Világ” 2004, 3, pp. 41–47. [Google Scholar]
Kukorelli I., Adalékok az alkotmányos rendszerváltozásban közreműködő 1985/90-es Országgyűlés történetéhez, “Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica” 2015, 78, pp. 159–183. [Google Scholar]
Nagy Zs., Kaposvári „előválasztás”, “Magyar Nemzet” 14.02.1994, p. 5. [Google Scholar]
Péterfi G., Népiblog – Az elmúlt évek írásai (2014–2016), Budapest 2016. [Google Scholar]
Rádi A., Kisgazda nagygyűlés előtt: előválasztás, “HVG” 2000, 17, pp. 99–101. [Google Scholar]
Rixer Á., A magyar jogrendszer jellegzetességei 2010 után, Budapest 2012. [Google Scholar]
Sebők M., „Győzelem” vagy győzelem? A pártközi koordináció kudarcai, [in:] B. Böcskei (ed.), Padlóról padlóra – Magyar baloldal 2010–2014, Budapest 2014, pp. 26–41. [Google Scholar]
Tóth A., Versenykorlátozó megállapodások az energetikában, “Infokommunikáció és Jog” 2008, 6, pp. 242–247. [Google Scholar]
Tóth Cs., Török G., Négy választás Magyarországon. A magyar politika az elmúlt 12 évben (2002–2014), Budapest 2015. [Google Scholar]

Full metadata record

Cite this record

APA style

Rixer, Ádám (2022). The Development of Legal Institutions Related to Primary Elections in Hungary. (2022). The Development of Legal Institutions Related to Primary Elections in Hungary. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, 14(3), 113–135. https://doi.org/10.7206/kp.2080-1084.544 (Original work published 2022)

MLA style

Rixer, Ádám. “The Development Of Legal Institutions Related To Primary Elections In Hungary”. 2022. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, vol. 14, no. 3, 2022, pp. 113–135.

Chicago style

Rixer, Ádám. “The Development Of Legal Institutions Related To Primary Elections In Hungary”. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, Krytyka Prawa. Niezależne Studia nad Prawem, 14, no. 3 (2022): 113–135. doi:10.7206/kp.2080-1084.544.

Copyright info

CC-BY

[1] Bogdanor V. (ed.), Politikatudományi enciklopédia, Budapest 2001. [Google Scholar]

[2] Bíró Gy., Szerződéstípusok – a dare alaptípus az új Ptk-ban, “Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica” 2000, 1, pp. 39–49. [Google Scholar]

[3] European Green Party Kicks Off ‘Open Primary’ for EU Elections, 9.06.2013, http://www.euractiv.com (access: 12.11.2020). [Google Scholar]

[4] Gyáni G., A történelem mint emlék(mű), Budapest 2016. [Google Scholar]

[5] Heller Á., Előválasztás Amerikában, “Mozgó Világ” 2004, 3, pp. 41–47. [Google Scholar]

[6] Kukorelli I., Adalékok az alkotmányos rendszerváltozásban közreműködő 1985/90-es Országgyűlés történetéhez, “Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica” 2015, 78, pp. 159–183. [Google Scholar]

[7] Nagy Zs., Kaposvári „előválasztás”, “Magyar Nemzet” 14.02.1994, p. 5. [Google Scholar]

[8] Péterfi G., Népiblog – Az elmúlt évek írásai (2014–2016), Budapest 2016. [Google Scholar]

[9] Rádi A., Kisgazda nagygyűlés előtt: előválasztás, “HVG” 2000, 17, pp. 99–101. [Google Scholar]

[10] Rixer Á., A magyar jogrendszer jellegzetességei 2010 után, Budapest 2012. [Google Scholar]

[11] Sebők M., „Győzelem” vagy győzelem? A pártközi koordináció kudarcai, [in:] B. Böcskei (ed.), Padlóról padlóra – Magyar baloldal 2010–2014, Budapest 2014, pp. 26–41. [Google Scholar]

[12] Tóth A., Versenykorlátozó megállapodások az energetikában, “Infokommunikáció és Jog” 2008, 6, pp. 242–247. [Google Scholar]

[13] Tóth Cs., Török G., Négy választás Magyarországon. A magyar politika az elmúlt 12 évben (2002–2014), Budapest 2015. [Google Scholar]

Krytyka Prawa. Niezależne Studia nad Prawem