Projekt węgierskiego Kodeksu prawa prywatnego z 1928 r. – znaczenie z perspektywy historycznoprawnej

Veress, Emod

Abstract

Although the 1928 Civil Code Project never came into force, it is considered to be the most important pre-WWII civil codification instrument, referred also in the legal practice, which was undeniably a high quality text with real scientific value. The proposed Civil Code also served as a model and point of reference for the two subsequent Hungarian Civil Codes (Law IV of 1959 and Law V of 2013, the later still in force). The project signaled the passing the borderline between a historical customary law and a codified private law. Its fate reflects all the difficulties of this transition. Conjuring this development and knowing the fate of this still of practical use today: on one hand we can identify the historical roots of continuity, on other hand we can investigate the reasons of discontinuity, which makes this debate very actual.

Keywords

private law codification (1)Hungary (5)year 1928 (1)customary law (1)

References

Almási A., MMT.-nek bérlete és haszonbérlete, „Jogtudományi Közlöny” 1928, 17. [Google Scholar]
Balogh J., A magánjog átalakításának 1848-as kísérlete és az osztrák jog uralma, „Jogtudományi Közlöny” 1999, 10. [Google Scholar]
Belling D.B., Szűcs T., A német BGB általános része, „Acta Universitatis Szegediensis. Forvm. Acta Juridica et Politica” 2011, 2. [Google Scholar]
Bíráló vélemények a magánjogi törvénykönyv javaslatáról, Budapest 1929. [Google Scholar]
Bonnecase J., La pensée juridique française de 1804 à l’heure présente, Paris 1933. [Google Scholar]
Dell’Adami R., A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány, Budapest 1883. [Google Scholar]
Erdei F., A magyar társadalomról, Budapest 1980. [Google Scholar]
Flaubert G., Szkoła uczuć, przekład pol. A. Micińska, Warszawa 1985. [Google Scholar]
Homoki-Nagy M., Gondolatok a magyar kodifikáció történeti hátteréről, [w:] J. Hajdú (red.), 90 éves a szegedi jogászképzés, Szeged 2013. [Google Scholar]
Homoki-Nagy M., Az ősiség eltörlése elvileg kimondatván, [w:] M. Homoki-Nagy (red.), Ünnepi kötet dr. Bodnár László egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged 2014. [Google Scholar]
Illés J., Ünnepi beszéd a Magyar Jogászegylet 50. éves fennállása alkalmából, „Magyar Jogászegyleti Értekezések, t. XXI, Budapest 1930. [Google Scholar]
Kecskés L., A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben. Történeti vázlat, Budapest–Pécs 2004. [Google Scholar]
Kiss G., Román magánjog. Kiss Géza előadásai a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az 1945–46. tanévben. I. rész, Kolozsvár 1946. [Google Scholar]
Kolosváry B., A magánjogi kodifikáció problémája, „Törvényhozók Lapja” 1932, 1. [Google Scholar]
Mádl F., Magyarország első polgári törvénykönyve – az 1959. évi IV. törvény – a polgári jogi kodifikáció tükrében, [w:] I. Szabó (red.), A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, t. X, Budapest 1960. [Google Scholar]
Menyhárd A., Az új polgári törvénykönyv, [w:] A. Jakab, G. Gajduschek (red.), A magyar jogrendszer állapota, Budapest 2016. [Google Scholar]
Negrea C., Dreptul civil al ţinuturilor ardelene şi ungurene în comparaţiune cu dreptul civil român, I–IV, Cluj 1920–1930. [Google Scholar]
Negrea C., Evoluţia legislaţiei în Transilvania de la 1918 până astăzi, Sibiu 1943. [Google Scholar]
Pólay E., A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára, „Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica” 1976, 23(6). [Google Scholar]
Reitzer B., Kodifikálatlan kódex, „Jogtudományi Közlöny” 1934, 14. [Google Scholar]
Romsics I., Dismantling of Historic Hungary: The Peace Treaty of Trianon, 1920, New York 2002. [Google Scholar]
Salvi C., Capitalismo e diritto civile. Itinerari giuridici dal Code civil ai Trattati europei, Bologna 2015. [Google Scholar]
Savigny F. K., O powołaniu naszych czasów do ustawodawstwa i nauki prawa, przekład pol. K. Opałek, Warszawa 1964. [Google Scholar]
Stipta I., Dell’Adami Rezső és az ügyvédi hivatás, [w:] Á.O. Homicskó, R. Szuchy (red.), Studia in honorem Péter Miskolczi-Bodnár, Budapest 2017. [Google Scholar]
Suhayda J., Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén, Pest 1867. [Google Scholar]
Szalay L., Codificatio, „Budapesti Szemle” 1840, 1(1). [Google Scholar]
Szalay L., Tévedések II, [w:] G. Heckenast (red.), Publicistai dolgozatok II, Pest 1847. [Google Scholar]
Szászy I., A magyar magánjog általános része, különös tekintettel a külföldi magánjogi rendszerekre I, Budapest 1947. [Google Scholar]
Szladits K., Szászy Béla, „Jogtudományi Közlöny” 1932, 24. [Google Scholar]
Szladits K., A magyar magánjog módosulásai Romániában (recenzja książki Miklósa Ujlaki), „Jogtudományi Közlöny” 1934, 39. [Google Scholar]
Szladits K., Szokásjog és kódex, [w:] Emlékkönyv Meszlényi Artúr születésének 60. évfordulójára, Budapest 1936. [Google Scholar]
Varga C., A kodifikáció, mint társadalmi-történeti jelenség, wyd. 2, Budapest 2002. [Google Scholar]
Veress E., Erdély magánjogi integrálása (1918–1945), [w:] E. Veress (red.), Erdély jogtörténete, Kolozsvár 2018. [Google Scholar]
Veress E., A részvénytársaság a magyar jogtörténetben, „Acta Universitatis Sapientiae. Legal Studies” 2018, 2. [Google Scholar]
Veress E., A jogegységesítés útvesztői. Polgári perjog Erdélyben 1918/1920 és 1945 között, „Rubicon” 2019, 9–10. [Google Scholar]
Veress E., A részvény mint értékpapír, Budapest 2019. [Google Scholar]
Veress E., A közös európai adásvételi jog megalkotásának kudarca (2011–2015), „Korunk” 2020, 3. [Google Scholar]
Vékás L., Magánjogi kodifikáció kultúrtörténeti tükörben, „Acta Universitatis Sapientiae. Legal Studies” 2017, 2. [Google Scholar]
Vékás L., Adalékok a Polgári Törvénykönyv történeti és összehasonlító jogi értékeléséhez, [w:] B.A. Keserű, A. Kőhidi (red.), Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére, Budapest–Győr 2015. [Google Scholar]
Vékás L., Magánjogi kodifikáció kultúrtörténeti tükörben, „Magyar Tudomány” 2014, 1. [Google Scholar]
Wenzel G., Az 1848. előtti magyar magánjog tekintettel újabb átalakítására, Budapest 1885. [Google Scholar]

Full metadata record

Cite this record

APA style

Veress, Emod (2020). Projekt węgierskiego Kodeksu prawa prywatnego z 1928 r. – znaczenie z perspektywy historycznoprawnej. (2020). Projekt węgierskiego Kodeksu prawa prywatnego z 1928 r. – znaczenie z perspektywy historycznoprawnej. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, 12(4), 178-199. https://doi.org/10.7206/kp.2080-1084.416 (Original work published 12/2020AD)

MLA style

Veress, Emod. “Projekt Węgierskiego Kodeksu Prawa Prywatnego Z 1928 R. – Znaczenie Z Perspektywy Historycznoprawnej”. 12/2020AD. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, vol. 12, no. 4, 2020, pp. 178-199.

Chicago style

Veress, Emod. “Projekt Węgierskiego Kodeksu Prawa Prywatnego Z 1928 R. – Znaczenie Z Perspektywy Historycznoprawnej”. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, Krytyka Prawa. Niezależne studia nad prawem, 12, no. 4 (2020): 178-199. doi:10.7206/kp.2080-1084.416.

Copyright info

CC-BY

[1] Almási A., MMT.-nek bérlete és haszonbérlete, „Jogtudományi Közlöny” 1928, 17. [Google Scholar]

[2] Balogh J., A magánjog átalakításának 1848-as kísérlete és az osztrák jog uralma, „Jogtudományi Közlöny” 1999, 10. [Google Scholar]

[3] Belling D.B., Szűcs T., A német BGB általános része, „Acta Universitatis Szegediensis. Forvm. Acta Juridica et Politica” 2011, 2. [Google Scholar]

[4] Bíráló vélemények a magánjogi törvénykönyv javaslatáról, Budapest 1929. [Google Scholar]

[5] Bonnecase J., La pensée juridique française de 1804 à l’heure présente, Paris 1933. [Google Scholar]

[6] Dell’Adami R., A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány, Budapest 1883. [Google Scholar]

[7] Erdei F., A magyar társadalomról, Budapest 1980. [Google Scholar]

[8] Flaubert G., Szkoła uczuć, przekład pol. A. Micińska, Warszawa 1985. [Google Scholar]

[9] Homoki-Nagy M., Gondolatok a magyar kodifikáció történeti hátteréről, [w:] J. Hajdú (red.), 90 éves a szegedi jogászképzés, Szeged 2013. [Google Scholar]

[10] Homoki-Nagy M., Az ősiség eltörlése elvileg kimondatván, [w:] M. Homoki-Nagy (red.), Ünnepi kötet dr. Bodnár László egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged 2014. [Google Scholar]

[11] Illés J., Ünnepi beszéd a Magyar Jogászegylet 50. éves fennállása alkalmából, „Magyar Jogászegyleti Értekezések, t. XXI, Budapest 1930. [Google Scholar]

[12] Kecskés L., A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben. Történeti vázlat, Budapest–Pécs 2004. [Google Scholar]

[13] Kiss G., Román magánjog. Kiss Géza előadásai a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az 1945–46. tanévben. I. rész, Kolozsvár 1946. [Google Scholar]

[14] Kolosváry B., A magánjogi kodifikáció problémája, „Törvényhozók Lapja” 1932, 1. [Google Scholar]

[15] Mádl F., Magyarország első polgári törvénykönyve – az 1959. évi IV. törvény – a polgári jogi kodifikáció tükrében, [w:] I. Szabó (red.), A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, t. X, Budapest 1960. [Google Scholar]

[16] Menyhárd A., Az új polgári törvénykönyv, [w:] A. Jakab, G. Gajduschek (red.), A magyar jogrendszer állapota, Budapest 2016. [Google Scholar]

[17] Negrea C., Dreptul civil al ţinuturilor ardelene şi ungurene în comparaţiune cu dreptul civil român, I–IV, Cluj 1920–1930. [Google Scholar]

[18] Negrea C., Evoluţia legislaţiei în Transilvania de la 1918 până astăzi, Sibiu 1943. [Google Scholar]

[19] Pólay E., A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára, „Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica” 1976, 23(6). [Google Scholar]

[20] Reitzer B., Kodifikálatlan kódex, „Jogtudományi Közlöny” 1934, 14. [Google Scholar]

[21] Romsics I., Dismantling of Historic Hungary: The Peace Treaty of Trianon, 1920, New York 2002. [Google Scholar]

[22] Salvi C., Capitalismo e diritto civile. Itinerari giuridici dal Code civil ai Trattati europei, Bologna 2015. [Google Scholar]

[23] Savigny F. K., O powołaniu naszych czasów do ustawodawstwa i nauki prawa, przekład pol. K. Opałek, Warszawa 1964. [Google Scholar]

[24] Stipta I., Dell’Adami Rezső és az ügyvédi hivatás, [w:] Á.O. Homicskó, R. Szuchy (red.), Studia in honorem Péter Miskolczi-Bodnár, Budapest 2017. [Google Scholar]

[25] Suhayda J., Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén, Pest 1867. [Google Scholar]

[26] Szalay L., Codificatio, „Budapesti Szemle” 1840, 1(1). [Google Scholar]

[27] Szalay L., Tévedések II, [w:] G. Heckenast (red.), Publicistai dolgozatok II, Pest 1847. [Google Scholar]

[28] Szászy I., A magyar magánjog általános része, különös tekintettel a külföldi magánjogi rendszerekre I, Budapest 1947. [Google Scholar]

[29] Szladits K., Szászy Béla, „Jogtudományi Közlöny” 1932, 24. [Google Scholar]

[30] Szladits K., A magyar magánjog módosulásai Romániában (recenzja książki Miklósa Ujlaki), „Jogtudományi Közlöny” 1934, 39. [Google Scholar]

[31] Szladits K., Szokásjog és kódex, [w:] Emlékkönyv Meszlényi Artúr születésének 60. évfordulójára, Budapest 1936. [Google Scholar]

[32] Varga C., A kodifikáció, mint társadalmi-történeti jelenség, wyd. 2, Budapest 2002. [Google Scholar]

[33] Veress E., Erdély magánjogi integrálása (1918–1945), [w:] E. Veress (red.), Erdély jogtörténete, Kolozsvár 2018. [Google Scholar]

[34] Veress E., A részvénytársaság a magyar jogtörténetben, „Acta Universitatis Sapientiae. Legal Studies” 2018, 2. [Google Scholar]

[35] Veress E., A jogegységesítés útvesztői. Polgári perjog Erdélyben 1918/1920 és 1945 között, „Rubicon” 2019, 9–10. [Google Scholar]

[36] Veress E., A részvény mint értékpapír, Budapest 2019. [Google Scholar]

[37] Veress E., A közös európai adásvételi jog megalkotásának kudarca (2011–2015), „Korunk” 2020, 3. [Google Scholar]

[38] Vékás L., Magánjogi kodifikáció kultúrtörténeti tükörben, „Acta Universitatis Sapientiae. Legal Studies” 2017, 2. [Google Scholar]

[39] Vékás L., Adalékok a Polgári Törvénykönyv történeti és összehasonlító jogi értékeléséhez, [w:] B.A. Keserű, A. Kőhidi (red.), Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére, Budapest–Győr 2015. [Google Scholar]

[40] Vékás L., Magánjogi kodifikáció kultúrtörténeti tükörben, „Magyar Tudomány” 2014, 1. [Google Scholar]

[41] Wenzel G., Az 1848. előtti magyar magánjog tekintettel újabb átalakítására, Budapest 1885. [Google Scholar]

Krytyka Prawa. Niezależne studia nad prawem