en pl
en pl

Krytyka Prawa. Niezależne studia nad prawem

Zobacz wydanie
Rok 12/2020 
Tom 12 
Numer 4

Projekt węgierskiego Kodeksu prawa prywatnego z 1928 r. – znaczenie z perspektywy historycznoprawnej

Emod Veress
Instytut Prawa Porównawczego im. Ferenca Mádla w Budapeszcie

12/2020 12 (4) Krytyka Prawa. Niezależne studia nad prawem

DOI 10.7206/kp.2080-1084.416

Abstrakt

Projekt kodeksu prawa prywatnego z 1928 r., choć nigdy nie stał się ustawą, uchodzi za najbardziej udaną węgierską próbę kodyfikacji cywilistycznej przed drugą wojną światową. Zyskał uznanie ze względu na wysoki poziom legislacyjny i walory naukowe, które sprawiły, że w praktyce wymiaru sprawiedliwości niejednokrotnie powoływano się na zawarte w nim regulacje. Projekt kodeksu prawa prywatnego z 1928 r. stał się wzorcową regulacją i punktem wyjścia prac kodyfikacyjnych nad dwoma późniejszymi węgierskimi kodeksami cywilnymi: ustawą nr IV z 1959 r. oraz ustawą nr V z 2013 r. (obecnie obowiązujący k.c.). Projekt sygnalizował przejście od prawa zwyczajowego do prawa prywatnego stanowionego. Okoliczności jego przyjęcia i dalsze losy dobrze obrazują trudności związane z tym procesem, a ich analiza ma dziś znaczenie praktyczne. Z jednej strony pozwala zidentyfikować historyczną ciągłość instytucji węgierskiego prawa cywilnego, z drugiej zaś strony pozwala poznać okoliczności, które wpłynęły na odejście od niektórych przedwojennych rozwiązań prawnych.

Powiązania

  1. Almási A., MMT.-nek bérlete és haszonbérlete, „Jogtudományi Közlöny” 1928, 17. [Google Scholar]
  2. Balogh J., A magánjog átalakításának 1848-as kísérlete és az osztrák jog uralma, „Jogtudományi Közlöny” 1999, 10. [Google Scholar]
  3. Belling D.B., Szűcs T., A német BGB általános része, „Acta Universitatis Szegediensis. Forvm. Acta Juridica et Politica” 2011, 2. [Google Scholar]
  4. Bíráló vélemények a magánjogi törvénykönyv javaslatáról, Budapest 1929. [Google Scholar]
  5. Bonnecase J., La pensée juridique française de 1804 à l’heure présente, Paris 1933. [Google Scholar]
  6. Dell’Adami R., A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány, Budapest 1883. [Google Scholar]
  7. Erdei F., A magyar társadalomról, Budapest 1980. [Google Scholar]
  8. Flaubert G., Szkoła uczuć, przekład pol. A. Micińska, Warszawa 1985. [Google Scholar]
  9. Homoki-Nagy M., Gondolatok a magyar kodifikáció történeti hátteréről, [w:] J. Hajdú (red.), 90 éves a szegedi jogászképzés, Szeged 2013. [Google Scholar]
  10. Homoki-Nagy M., Az ősiség eltörlése elvileg kimondatván, [w:] M. Homoki-Nagy (red.), Ünnepi kötet dr. Bodnár László egyetemi tanár 70. születésnapjára, Szeged 2014. [Google Scholar]
  11. Illés J., Ünnepi beszéd a Magyar Jogászegylet 50. éves fennállása alkalmából, „Magyar Jogászegyleti Értekezések, t. XXI, Budapest 1930. [Google Scholar]
  12. Kecskés L., A polgári jog fejlődése a kontinentális Európa nagy jogrendszereiben. Történeti vázlat, Budapest–Pécs 2004. [Google Scholar]
  13. Kiss G., Román magánjog. Kiss Géza előadásai a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen az 1945–46. tanévben. I. rész, Kolozsvár 1946. [Google Scholar]
  14. Kolosváry B., A magánjogi kodifikáció problémája, „Törvényhozók Lapja” 1932, 1. [Google Scholar]
  15. Mádl F., Magyarország első polgári törvénykönyve – az 1959. évi IV. törvény – a polgári jogi kodifikáció tükrében, [w:] I. Szabó (red.), A Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, t. X, Budapest 1960. [Google Scholar]
  16. Menyhárd A., Az új polgári törvénykönyv, [w:] A. Jakab, G. Gajduschek (red.), A magyar jogrendszer állapota, Budapest 2016. [Google Scholar]
  17. Negrea C., Dreptul civil al ţinuturilor ardelene şi ungurene în comparaţiune cu dreptul civil român, I–IV, Cluj 1920–1930. [Google Scholar]
  18. Negrea C., Evoluţia legislaţiei în Transilvania de la 1918 până astăzi, Sibiu 1943. [Google Scholar]
  19. Pólay E., A pandektisztika és hatása a magyar magánjog tudományára, „Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta Juridica et Politica” 1976, 23(6). [Google Scholar]
  20. Reitzer B., Kodifikálatlan kódex, „Jogtudományi Közlöny” 1934, 14. [Google Scholar]
  21. Romsics I., Dismantling of Historic Hungary: The Peace Treaty of Trianon, 1920, New York 2002. [Google Scholar]
  22. Salvi C., Capitalismo e diritto civile. Itinerari giuridici dal Code civil ai Trattati europei, Bologna 2015. [Google Scholar]
  23. Savigny F. K., O powołaniu naszych czasów do ustawodawstwa i nauki prawa, przekład pol. K. Opałek, Warszawa 1964. [Google Scholar]
  24. Stipta I., Dell’Adami Rezső és az ügyvédi hivatás, [w:] Á.O. Homicskó, R. Szuchy (red.), Studia in honorem Péter Miskolczi-Bodnár, Budapest 2017. [Google Scholar]
  25. Suhayda J., Tanulmányok a polgári magánjogi codificatio terén, Pest 1867. [Google Scholar]
  26. Szalay L., Codificatio, „Budapesti Szemle” 1840, 1(1). [Google Scholar]
  27. Szalay L., Tévedések II, [w:] G. Heckenast (red.), Publicistai dolgozatok II, Pest 1847. [Google Scholar]
  28. Szászy I., A magyar magánjog általános része, különös tekintettel a külföldi magánjogi rendszerekre I, Budapest 1947. [Google Scholar]
  29. Szladits K., Szászy Béla, „Jogtudományi Közlöny” 1932, 24. [Google Scholar]
  30. Szladits K., A magyar magánjog módosulásai Romániában (recenzja książki Miklósa Ujlaki), „Jogtudományi Közlöny” 1934, 39. [Google Scholar]
  31. Szladits K., Szokásjog és kódex, [w:] Emlékkönyv Meszlényi Artúr születésének 60. évfordulójára, Budapest 1936. [Google Scholar]
  32. Varga C., A kodifikáció, mint társadalmi-történeti jelenség, wyd. 2, Budapest 2002. [Google Scholar]
  33. Veress E., Erdély magánjogi integrálása (1918–1945), [w:] E. Veress (red.), Erdély jogtörténete, Kolozsvár 2018. [Google Scholar]
  34. Veress E., A részvénytársaság a magyar jogtörténetben, „Acta Universitatis Sapientiae. Legal Studies” 2018, 2. [Google Scholar]
  35. Veress E., A jogegységesítés útvesztői. Polgári perjog Erdélyben 1918/1920 és 1945 között, „Rubicon” 2019, 9–10. [Google Scholar]
  36. Veress E., A részvény mint értékpapír, Budapest 2019. [Google Scholar]
  37. Veress E., A közös európai adásvételi jog megalkotásának kudarca (2011–2015), „Korunk” 2020, 3. [Google Scholar]
  38. Vékás L., Magánjogi kodifikáció kultúrtörténeti tükörben, „Acta Universitatis Sapientiae. Legal Studies” 2017, 2. [Google Scholar]
  39. Vékás L., Adalékok a Polgári Törvénykönyv történeti és összehasonlító jogi értékeléséhez, [w:] B.A. Keserű, A. Kőhidi (red.), Tanulmányok a 65 éves Lenkovics Barnabás tiszteletére, Budapest–Győr 2015. [Google Scholar]
  40. Vékás L., Magánjogi kodifikáció kultúrtörténeti tükörben, „Magyar Tudomány” 2014, 1. [Google Scholar]
  41. Wenzel G., Az 1848. előtti magyar magánjog tekintettel újabb átalakítására, Budapest 1885. [Google Scholar]

Kompletne metadane

Cytowanie zasobu

APA style

Projekt węgierskiego Kodeksu prawa prywatnego z 1928 r. – znaczenie z perspektywy historycznoprawnej. (2020). Projekt węgierskiego Kodeksu prawa prywatnego z 1928 r. – znaczenie z perspektywy historycznoprawnej. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, 12(4), 178-199. https://doi.org/10.7206/kp.2080-1084.416 (Original work published 12/2020n.e.)

MLA style

„Projekt Węgierskiego Kodeksu Prawa Prywatnego Z 1928 R. – Znaczenie Z Perspektywy Historycznoprawnej”. 12/2020n.e. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, t. 12, nr 4, 2020, ss. 178-199.

Chicago style

„Projekt Węgierskiego Kodeksu Prawa Prywatnego Z 1928 R. – Znaczenie Z Perspektywy Historycznoprawnej”. Krytyka Prawa. Niezależne Studia Nad Prawem, Krytyka Prawa. Niezależne studia nad prawem, 12, nr 4 (2020): 178-199. doi:10.7206/kp.2080-1084.416.